A világ a bevásárlókosarunkban!: globális nevelés képzés tanároknak és diákoknak

Az Iskolák a világért! című projekt keretén belül, az Artemisszió Alapítvány globális nevelés képzéseket szervezett tanároknak és workshopokat tartott diákoknak arról, hogy a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem hogyan tartja fent és mélyíti el a fejlett és fejlődő országok közötti egyenlőtlenségeket.

Napjaink szupermarketjeiben a világ távoli országaiból származó termékekkel találkozunk nap, mint nap. De vajon hányszor gondoltuk végig, hogy honnan is jönnek ezek az áruk, és hogyan élnek azok, akik megtermelték őket? Mindannyian vásárlók vagyunk, de vajon gondolunk-e rá, hogy vásárlásainkkal távoli helyeken élő emberek életét is befolyásoljuk? A globalizáció térnyerésével egyre inkább egymásrautaltságban élünk és kölcsönösen függünk egymástól.

Ma 1,2 milliárd ember él teljes szegénységben és mintegy 852 millió ember éhezik. Több, mint 95%-uk a fejlődő országokban él, legnagyobb részük vidéki területeken. A fejlődő országokban élő kistermelők számára élet-halál kérdése, hogy terményeikért (banán, kávé, kakaó stb) méltányos árat kapjanak. A jelenlegi mezőgazdasági kereskedelemi rendszer felépítése azonban a szegénységben élő kistermelők helyett a fejlett országok, s azon belül is a nagy multinacionális vállalatok érdekét szolgálja.

Az Iskolák a világért! című projekt keretén belül, az Artemisszió Alapítvány globális nevelés képzéseket szervezett tanároknak és workshopokat tartott diákoknak arról, hogy a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem hogyan tartja fent és mélyíti el a fejlett és fejlődő országok közötti egyenlőtlenségeket

Tanárképzések során a tanárok betekintést nyerhettek a jelenlegi agrárkereskedelmi rendszer működésébe és annak hatására a saját és a fejlődő országokban élők életére. Emellett megismerkedhettek globális nevelés módszertani hátterével és elsajátíthattak olyan interaktív, a tanteremben könnyen alkalmazható gyakorlatokat, amellyel a vidéki szegénység témáját az iskolai tanórák keretében feldolgozhatják a diákokkal.

A tanárképzések során együttműködtünk Simonyi Borival (Védegylet) és France Mutomboval (Afrikáért Alapítvány), akik a nemzetközi agrárkereskedelemről, illetve, Kongó helyzetéről tartottak egy-egy nagyon izgalmas előadást.

A diákworshopokon középiskolás diákokkal dolgoztuk fel a mezőgazdasági kereskedelem témáját játékos gyakorlatokon keresztül. A workshop az alábbi témákkal foglalkozott:
- honnan származik a csokoládé?
- mi jellemzi a fejlődő országokban élő cukor-, kávé-, kakaó, banán-, tea- termelők életét?
- ki profitál a nemzetközi banánkereskedelemből?
- mit tehetünk fogyasztóként egy igazságosabb világért?

A projekt következő szakaszában további képzéseket szervezünk diákoknak és tanároknak egyaránt 2008 és 2009 folyamán. Ha érdekli képzésünk, kérjük írjon az alábbí emailcímre: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A projektet az Európai Unió támogatja.
 

Humanitárius, fejlesztő munkában résztvevő szakemberek és önkéntesek felkészítse
terepmunkára

A humanitárius munka egyik nagy csapdája, ha a cél - a segítő / javító szándék, akarat - eltereli a figyelmet a segítség eszközéről, módszeréről. Gyakran előfordul, hogy a segítő a programját úgy dolgozza ki, hogy nincs megfelelő kapcsolat / kommunikáció a kedvezményezettekkel.

A humanitárius munka feltételezi az önfeláldozást és segíteni akarást. E két nagyszerű tulajdonság azonban bizonyos veszélyt is rejt magában: azt, hogy a cél eltereli a figyelmet a kapcsolatról. Márpedig a siker kulcsa legalább annyira ebben rejlik, mint az anyagi feltételekben. Minden segítő - fejlesztő típusú munka alapja annak belátása, hogy nem lehet kész megoldásokat javasolni, beavatkozni anélkül, hogy a fejlesztést ne előzné meg és kísérné végig egy tanulási folyamat. Alapvető, hogy a humanitárius munkás képes legyen bepillantást nyerni a kedvezményezettek kulturális rendszerébe, az erről szerzett tudását a megfigyelés révén folyamatosan mélyíteni. Ezzel egy időben meg kell tanulnia relativizálni a magával hozott kulturális modelleket. A nemzetközi humanitárius szervezetek ezt belátva általában kiemelt figyelmet fordítanak munkatársaik terepfelkészítésére.
 

Referenciák

• Együttműködés a Handicap Internationallal részletek

Iskolák a világért! - az Artemisszió Alapítvány új projektje
a globális nevelés és az iskolai oktatás találkozásáról

A globális nevelés egy eszköz, amely hozzájárul ahhoz, hogy kitáruljon a előttünk a világ, hogy kilépjünk mindennapi világunkból, s megismerjük azon emberek hétköznapjait, akik más országokban, más kontinenseken élnek.

A globális nevelés egyben felhívás, hogy tanuljunk másoktól, még inkább, hogy elismerjük tudásuk értékét. Mindemellett, a globális nevelés arra késztet, hogy aktívan változtassunk a világon, hiszen felvértez mindazon készségekkel és képességekkel, melyek egy szolidáris világ megteremtéséhez szükségesek.

A globális nevelés ennek megfelelően az alábbi területeken folytatott oktató munka: fejlesztés, emberi jogok, konfliktusprevenció, interkulturális tanulás és globális állampolgárság.

A projekt központi témája a globális egymásrautaltság és ennek hatása a fejlődő országokra. A projekt az első és harmadik világbeli országok közötti kapcsolatokat és függőségeket a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelem példáján keresztül illusztrálja. A projekt elsődleges célja, hogy a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos témákat bevezesse az iskolai oktatásba, s ezáltal hozzájáruljon egy igazságosabb Észak- Dél viszony kialakításához.

A projekt célkitűzései: 

• Megismertesse a képzőket, tanárokat és diákokat a globális nevelés tematikájával és növelje az elérhető pedagógiai anyagok számát a témában, ezzel növelve a globális nevelés szerepét az iskolai oktatásban.
• Pedagógiai anyagok fejlesztése a célországok nyelvén (magyar, lett, osztrák, szlovén)
• A résztvevő szervezetek közötti együttműködés megerősítése, a kapcsolati háló kiterjesztése harmadik világbeli szervezetekre   

• Az Artemisszió Alapítvány felel a magyarországi képzések megszervezéséért (a 3 év alatt 12 képzőnek, 60 tanárnak ás 60 diáknak nyújtunk képzést).
• Az Artemisszió Alapítvány részt vesz a pedagógiai anyagok fejlesztésében és felel a világjáték magyarországi adaptálásáért
• Az Artemisszió Alapítvány felel a folyamatos PR tevékenységért Magyarországon és a projekt megfelelő disszeminációjáért..
• Artemisszió Alapítvány 13 résztvevőt delegál a záró szimpóziumra. 

Welthaus Graz (A), Welthaus Linz (AT), Welthaus Klagenfurt (AT),
Welthaus Wien (AT), NGO Strategy (LV), Humanitas (SI).

A projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg.

Képzők képzése a globális nevelés területén

Munkatársunk, Udvarhelyi Éva Tessza vett részt a Polygone hálózat által szervezett kétéves "Long-term training course on Development Education" című kétnyelvű (spanyol és angol) képzésen. A képzés célja az volt, hogy a globális nevelés és a népi nevelés területén dolgozó, a világ különböző országaiban és kontinensein tevékenykedő szociális munkások és trénerek továbbképzésével fejlessze a résztvevők munkájának nemzetközi fejlesztési dimenzióját és tréneri tevékenységeikben a globális felelősségvállalás szempontját.
 

A képzés négy szeminárium és egy virtuális platform segítségével képzi harminc különböző ország képzőit a "development education" (fejlesztési nevelés), "popular education" (népi nevelés) és nem-formális nevelés összefüggéseire, módszereire, elméleti hátterére és technikáira. A képzésben latin-amerikai, afrikai, európai és ázsiai szervezetek képviselői vesznek részt.
 

A képzés első szemináriumára 2005. szeptember 18. és 25. között Rodízio-ban, Portugáliában került sor, ahol a fő cél a három nevelési forma közötti hasonlóságok és különbségek feltárása és a kurzus elméleti alapjainak megteremtése volt.
 

A második szemináriumra 2006. január 22. és 29. között került sor Estibalizban, Baszkföldön, Spanyolországban. Ezen a képzésen a fő téma a fejlesztés és a fejlesztési nevelés értékei, modelljei, céljai és nehézségei voltak, valamint ezen a szemináriumon kezdtük el az úgynevezett Első Gyakorlat kidolgozását.
 

A második és harmadik szeminárium között minden résztvevő saját hazájában tartott meg egy fejlesztési nevelési képzést (Első Gyakorlat). Ezt az Első Gyakorlatot munkatársunk egy a globalizáció és a nemzetközi társadalmi mozgalmak alapvető kérdéseibe bevezető workshop keretében valósította meg 2006. szeptember 11-én egy külföldi EVS önkénteseknek tartott Önkéntes Klub keretében Pálkövén.
 

A harmadik szemináriumra 2006. szeptember 24. és október 1. között került sor Liége-ben, Belgiumban. A szeminárium témája a gyakorlat és elmélet összekapcsolása volt, valamint bevezetésre került a "szisztematizáció" módszere a nem-formális nevelésben.
 

A negyedik szemináriumra 2007. márciusában került sor Madridban, Spanyolországban. Erre a szemináriumra kellett megvalósítani az úgynevezett Második Gyakorlatot, amelynek keretében minden résztvevőnek létre kellett hoznia egy konkrét képzési eszközt a fejlesztési nevelés témakörében. Az utolsó szemináriumi alkalom a két év során megszerzett tapasztalatoknak a szisztematizáció módszerét felhasználó csoportos és egyéni összegzéséből, a résztvevők által vezetett workshopok-ból és a képzés értékeléséből állt.

Információ a szisztematizációról (spanyol, angol és portugál nyelven)

A hosszútávú képzést a Polygone hálózat szervezi, amely egy fejlesztési és népi nevelési hálózat. A hálózat 1996-ban alakult azzal céllal, hogy a résztvevő szervezetek megbeszéljék a nevelés szerepét mint a társadalmi változás egyik eszközét a globális Észak és a globális Dél országaiban. Jelenleg összesen 39 ország szervezetei vesznek részt a hálózat munkájában Afrikából, Amerikából, Ázsiából, és Európából. Minden résztvevő szervezet társadalmi változást célzó nevelési tevékenységet (education for social change) végez.

További információ a hálózatról: www.webpolygone.net
További információ a képzésről: www.cidac.pt
A képzés virtuális platformja: www.lvc.webpolygone.net
 

Humanitárius, fejlesztő munkában résztvevő szakemberek és önkéntesek felkészítse
terepmunkára

A humanitárius munka egyik nagy csapdája, ha a cél - a segítő / javító szándék, akarat - eltereli a figyelmet a segítség eszközéről, módszeréről. Gyakran előfordul, hogy a segítő a programját úgy dolgozza ki, hogy nincs megfelelő kapcsolat / kommunikáció a kedvezményezettekkel.

A humanitárius munka feltételezi az önfeláldozást és segíteni akarást. E két nagyszerű tulajdonság azonban bizonyos veszélyt is rejt magában: azt, hogy a cél eltereli a figyelmet a kapcsolatról. Márpedig a siker kulcsa legalább annyira ebben rejlik, mint az anyagi feltételekben. Minden segítő - fejlesztő típusú munka alapja annak belátása, hogy nem lehet kész megoldásokat javasolni, beavatkozni anélkül, hogy a fejlesztést ne előzné meg és kísérné végig egy tanulási folyamat. Alapvető, hogy a humanitárius munkás képes legyen bepillantást nyerni a kedvezményezettek kulturális rendszerébe, az erről szerzett tudását a megfigyelés révén folyamatosan mélyíteni. Ezzel egy időben meg kell tanulnia relativizálni a magával hozott kulturális modelleket. A nemzetközi humanitárius szervezetek ezt belátva általában kiemelt figyelmet fordítanak munkatársaik terepfelkészítésére.
 

Referenciák

• Együttműködés a Handicap Internationallal részletek