Workshop-ok szociális munkásoknak

Interkulturális képzések - Képzés szociális munkásoknak

Az interkulturális kommunikáció és a segítő kapcsolat antropológiai megközelítése
a szociális szférában dolgozóknak

A szociális tevékenységet végző számára alapvető fontosságú, hogy képes legyen a "klienssel" folytatott kommunikációját a segítő kapcsolat részeként értelmezni. A kommunikációs folyamatokat a hétköznapi életben is gyakran terelik vakvágányra félreértések, helytelen interpretációk, sztereotípiák, előítéletek. A segítő kapcsolatban ezek a kommunikációs zavarok még élesebben jelentkeznek, hiszen magának a szociális munkának a sikerességét sodorhatják veszélybe. Bármely kommunikációs tartalom csakis egy adott kulturális rendszerben értelmezhető. Minél nagyobb a kulturális távolság a kommunikációban résztvevők között, annál fontosabb, hogy a szociális munkásnak alapvető ismeretei legyenek arról a kulturális rendszerről, amely a kliens cselekedeteinek, szavainak, stratégiáinak értelmet ad. Ám a megfelelő kommunikáció kialakításához mindez nem elegendő.

 

A szociális munkásnak tisztában kell lennie azzal, hogy a másik empatikus megértésének és a kulturális különbséggel szembeni valódi toleranciának egyik legfontosabb akadálya az, hogy maga is hordozója egy kulturális rendszernek. A saját kulturális rendszerünk pedig nehezen látható, hiszen az identitásunk szerves részét alkotja. Az interkulturális kommunikációban - ebben az értelemben - a francia szociálpszichológus Margalit Emeric-Cohen szerint mindenki a saját identitását viszi vásárra, miközben a kommunikációs helyzet üzenetét értelmezni próbálja a saját világképéből kiindulva. Nem meglepő, hogy az értelmezések között eltérések lehetnek, amelyek bizonyos körülmények között 'identitás-bombává' fejlődhetnek. Ezeknek az 'identitás-bombának' a hatástalanításához a "decentráció" (a saját kultúra objektivizálása) technikája nyújthat segítséget. A tanfolyam célja a résztvevők megismertetése a fenti technikával, valamint a módszer gyakorlati alkalmazása a szociális munkás praxisában előforduló konkrét esetekre vonatkoztatva.

 

A képzés felépítése

Cél: Kollektív reprezentációk felszínre hozatala, saját kulturális referenciák tudatosítása. Eszköz a saját kultúra objektivizálására és a kulturális konfliktusok és elemzésére.

     

     
  1. Általános bevezető. A kultúra fogalmának körüljárása. Kultúradefiníciók. A kultúra mint szabályrendszer. Kulturális konfliktusok. Egyéni konfliktusmegoldó stratégiák Kulturális különbségek a mindennapi életben.
  2. Az interkulturális megközelítés felvázolása. Kultúra és kommunikáció. Kommunikációs modellek. Az empatikus megközelítés határai: sztereotípiák és előítéletek.
  3. Kultúra és identitás. A kultúra, mint értékrendszer. Variációk a kulturális dimenziók mentén. Kultursokk. Interkulturális konfliktusok. Bevezetés a "kritikus incidensek" módszerébe.
  4. Esetelemzés.


A képzésnek egy rendhagyó formája lehet a szupervízió.
 

Aktuális képzési kínálat

Dét - Digitális Életpálya Térkép

Napjainkra egyre sűrűbben találkozhatunk különböző kompetencia-felmérésekkel, - tesztekkel, kompetencia alapú képzésekkel, melyek mind a gyűjtő-fogalom napjainkban való szerepének növekedését jelzik. Miért kapott ekkora jelentőséget ez a kifejezés? Álláskeresőként, foglalkoztatottként és foglalkoztatóként egyaránt megfigyelhetjük például, hogy az újabb típusú CV-kben egyre nagyobb szerepet kap az illető személy különböző iskolatípusokban, szakmai munkái során megszerzett és fontosnak tartott kompetenciáinak (képességeinek, ismereteinek, tudásának, jártasságának, motivációinak, attitűdjének) felsorolása, és az állásinterjúk során is ezek felmérésére, "beazonosítására" került a hangsúly.


A munkaadók igyekeznek elsősorban erre irányuló referenciákat kérni a potenciális munkavállalóktól, ill. a meglévő dolgozók kompetencia alapú képességeit a szervezetben szükséges -, és gyakorlati tapasztalatok eredményeként meghatározott - ideális és speciális szintre "hozni", fejleszteni. A gazdasági versenyre berendezkedett társadalmakban mára már az egyének személyes kompetenciáira került a hangsúly, abban a tekintetben, hogy ezek lettek a munkaerőpiaci érvényesülés alapvető és meghatározó súlypontjai. Nem csoda hát, hogy egyre több, a kompetenciák "beazonosítására és mérésére irányuló tesztekkel, felmérésekkel találkozunk mind álláskeresőként, mind dolgozó emberként. (általában az álláskeresők, inaktívak reintegrációját célzó programokban is igyekeznek megteremteni a különböző alapvető kompetenciák fejlesztését - és mérését - célzó teszteket, képzéseket, stb.).


A DÉT (Digitális Életpálya Térkép) a svéd Integra szervezet által kifejlesztett, az egyén teljes eddigi életpályája során szerzett, és a gyakorlatban - itt és most - hasznosítható összes kompetenciáinak beazonosítására szolgáló, speciális módszer. Alkalmazása speciálisan használt interjútechnikákat, számítógépes programokat, és szakértői hozzáállást, ismereteket igényel, melyeket jelen képzésünkben a szociális szférában dolgozó, kompetencia-felméréséket végző (vagy végezni kívánó) szakemberek számára szervezünk.


Tekintse meg a képzésről szóló felhívásunkat! 
A jelentkezési lap ide kattintva letölthető 

Interkulturális kommunikáció a szociális szférában dolgozóknak

Az "Interkulturális kommunikáció: kirekesztés és integráció Európában" című kísérleti projekt eredményére építve alapítványunk interkulturális kommunikációs képzéseket dolgozott ki helyi önkormányzatok és a szociális szféra dolgozói számára. Az alapképzés három napos, de a résztvevők képzettségi szintjétől, a képzés konkrét céljától és a rendelkezésre álló időtől függően a képzés részeit képező modulok tetszés szerint variálhatóak, lerövidíthetők, vagy ellenkezőleg, elmélyíthetők.
 

Cél:

A képzés elsődleges célja a szociális területen dolgozók felkészítése az interkulturális konfliktusok felismerésére, értelmezésére és kezelésére.
 

Kinek ajánljuk:

A képzés érinti mindazon szakmákat, amelyek a szocializációs folyamatokhoz szorosan kapcsolódnak és képviselőik hivatalból közvetítenek a többségi társadalom elvárásai és a kisebbségi csoportok kulturális mintái között. Ide tartoznak szoros értelemben a különféle területen dolgozó szociálismunkások és animátorok. Tágabb értelemben e problémakör érinti a szociális szféra csaknem minden területét, mint például a kórházak, iskolák, óvodák személyzetét.
 

A képzési program a következő modulokból épül fel:

I. Interkulturalitás és társadalmi valóság

  • A késő-modernkori európai társadalmak kulturális sokrétűsége, migráció és nemzeti kisebbségek.
  • Az interkulturalitás fogalmának megjelenése és változatai a nyugati politikai-filozófiai irányzatokban és integrációs politikákban.

II. Kultúra és identitás

  • A kultúra fogalma a társadalomtudományokban
  • Identitás és szocializáció
  • Kollektív identitások: nemzet-, etnikai- és csoport identitás

III. Az identitás stratégiái a kommunikációs helyzetekben

  • A másság fogalmának kialakulása és továbbélése
  • A személyes identitás megjelenítése a kommunikációban
  • Védekező identitások


Jelentkezés

A képzés iránt érdeklődők telefonon, faxon és e-mailen kérhetnek további felvilágosítást.
 

Szupervízió szociális munkások részére

 Az "Interkulturális kommunikáció és konfliktuskezelés a szociális szektorban dolgozóknak" című képzés egy kiegészítő vagy alternatív eleme lehet a szociális munkásoknak nyújtott szupervízió.

A szupervíziós forma teljes egészében egy nemzetközileg elismert francia szociálpszichológus, Margalit Emeric-Cohen esetelemzési módszerére épül. A módszer azon a tézisen alapul, hogy a kulturális különbségek sokszor azért fajulnak feloldhatatlan konfliktusokká és öngeneráló romboló mechanizmusokká, mert az ismeretlennel, nem várttal, vagy elfogadhatatlanul különbözővel való szembesülés valójában a konfliktusban résztvevő felek személyes identitását sodorja veszélybe és erre ennek megfelelően erős érzelmi töltéssel reagálnak. Emeric-Cohen azt állítja, hogy a másság tiszteletben tartásának legfőbb akadálya maga a kultúra, vagyis az a tény, hogy bizonyos mértékben mindenki foglya saját kultúrája szabályainak, anélkül azonban, hogy ennek tudatában lenne, hiszen a "saját" kultúra mindig a természetesség erejével hat. A (nem csak etnikai értelemben vett) kulturális különbséggel szembekerülő szakembernek tehát nem a "másik" megértése a legsürgetőbb feladata, hanem annak a képességnek az elsajátítása, hogy elkerülhetetlen etnocentrizmusát háttérbe szorítva képessé váljon saját reakcióinak értelmezésére. A kultúra fogalmának közös körüljárása után  a résztvevők saját, munkájuk során megélt eseteket dolgoznak fel kiscsoportban, a képzők útmutatásai alapján. E rendhagyó, a kulturális folyamatokat és etnológiai törvényszerűségeket előtérbe állító, csoportos szupervízió hasznosan egészítheti ki a megszokottabb, pszichológiai szempontú szupervíziót.


A szupervízió egy három napos alapképzéssel indul, melyet egy évben háromszor két napos csoportos foglalkozás követ.


A szupervízió mindig helyi igényeket elégít ki és nincs előre meghatározott menete. Érdeklődés esetén, keressen bennünket emailben, telefonon vagy levélben.
 

Referenciák